Nimród csillagfényű tüzéből kipattant
Ősi harcos vérből származó. hazám fia vagyok.
Külföldi gének küzdenek bőröm alatt,
s mégis a kárpátok örök sarjának maradok.

Markomban anyaföldem porát tartom,
Istentől fosztott múlttalan, sivár hazám lelke ez,
Torkomat sírás szorongatja, könnyem földnek adom,
S Boldog Szűz anyám testét újra teremtem.

Két kézzel gyúrok új életet a testbe,
kicsiny, száraz, virágzó ködöt sírok lélek házának,
S kérem, hogy a többi Magyar is ezt tegye,
Megszenvedett munkával adja szívét országának.

Istenünket kérem, Mária országa újra szép legyen,
Atilla igazsága legyen jussa mindenkinek,
Az örök harag, gyűlölet helyébe szeretet lépjen,
S Szent László ereje álljon elő példaképünknek.

Napunk tüze élethozó erejével süsse földjeink,
hol teremjenek gyümölcseink miket Istenünk adott ,
Büszke hazánkban születhessenek gyermekeink,
Akiket Boldog Asszonyunk szeretetéből nekünk adott.